Már a sokadik olyan magyar műsorral találkoztam, ahol a vendég arról magyarázott, hogy bármit el lehet érni kitartással, lelkesedéssel, makacssággal és céltudatossággal. Valaki mondja már meg ezeknek a saját magukat közszereplőből felkent coachoknak, hogy a kitartás, a lelkesedés, a makacsság és céltudatosság borzasztó dolog, ha hülye vagy!

Tele van Magyarország olyan emberekkel, akik önfejűen, kitartóan, értelmetlenül hosszan csinálnak valamit csak azért is, a legcsekélyebb eredmény nélkül. Ehhez még egy olyan meggyőződésük is van, hogy a világ igazságtalan és csak kapcsolatokkal meg ismerősökkel lehet boldogulni, viszont ők majd szorgalomból meg kitartásból megoldják.

Nem. Ha már negyedjére nem tudsz átugrani a léc fölött, akkor nem a léc van magasan, nem a szervezők a szemetek, nem a gyíkzsidónégernácikomcsimuszlimánok összeesküvésének vagy az áldozata, hanem kevés vagy oda. Ne fuss neki feleslegesen, mert megy az idő az életedből, amit nem kapsz vissza. Csinálj mást! Egyetlen férfi, egyetlen nő, egyetlen ötlet, egyetlen vállalkozás nem ér annyit, hogy egy idő után már azért ne engedd el, mert túl sokat tettél bele, hogy elbukd. Ha már mindenképpen amerikai megfejtés kell, akkor a too big to fail helyett a go big or go home a jobb.

Amikor két átlag feletti képességű, lehetőségű, kapcsolatrendszerű, ismerettel bíró ember arról beszélget nagy nyilvánosság előtt, hogy a kitartás milyen fontos, azt nem úgy kell érteni, hogy ha elég kitartó vagy, akkor hirtelen nőhetsz még 10 centit, jobb lesz az agyad, lesz énekhangod vagy hirtelen megtanulsz táncolni. Ehhez apádnak és anyádnak újra kelle csinálnia téged. Ez arra vonatkozik, hogyha MÁR TUDOD, hogy képes vagy valamire, láttad, hogy eredményt hozott, AKKOR legyen lelkierőd elviselni a versenyt, a kihívást és a többit.

Egy volt barátnőm "érzelmileg flatline" minősítéssel látott el annak idején, de még belőlem is heves reakciót vált ki, amikor 35+ korban lévő újpesti szövőnők meg ajkai fodrásznők írják a lelkes kommenteket, hogy hát igen, csak kitartás kell meg akarat és minden sikerül.

Nem, nem minden sikerül és nem mindenkinek. Így is egyre hülyébb mindenki, nem kéne ezt tovább fokozni. Amikor egy felnőtt ember olyan irreális dolgokra vágyik, ráadásul konkrét tervek nélkül, amiket elérni a képességeivel és a lehetőségeivel lehetetlen, aztán ennek még alá is gyújtunk, akkor még több boldogtalan embert generálunk, még több függőt meg reménytelent.

A remény a legrohadtabb dolog a világon: Csalfa, mégis az megy utána, akinek egyebe sincs.