Rólam
(nem egy hálás dolog)
Rajtam kívül álló okok miatt úgy alakult, hogy egy nemesi családba születtem. Egy olyanba, amely a 13. századig tudja visszavezetni az őseit. És ezen ok miatt ilyen neveltetést és szemléletet is kaptam, ezért dacára a minket körülvevő őrületnek, a mai világban szinte ősi tekercsek őrzője vagyok én. Az a személy, akinek ősei már a király és a császár udvarában is a tudás és bölcsesség bástyái voltak, máskor megyék vagy ügyek intézői.
Ennek szellemében nőttem fel én is, akinek gyermekkorát a kontinensek határait feszegető utazások töltötték ki. Ezek az utazások nem csupán a földrajzi, hanem a szellemi és lelki távolságokat is csökkentették számomra, miközben szüleimmel már kisgyerekként bejártam Európát, jóval a magyar EU-tagság előtt. Tiniként és aztán felnőttként is folytattam ezt: A Szaharától Szibériáig minden tájban találtam valamit, de a leginkább az emberek érdekeltek, akiknek életeibe bepillanthattam és akiktől tanulhattam. Nyelveket is. Már tizenévesen az volt a normális a számomra, hogy az ismerőseim döntő többsége nem magyar anyanyelvű.
Mivel a kapcsolatépítés fontos szempont volt, 14 évesen rádiózni kezdtem. Hiszen mi más lenne jobb eszköz a kapcsolatépítésre, mint találkozni azokkal, akik fontos közszereplők? Közben kitapasztaltam az emberi természet mibenlétét is, hiszen a műsorgyártás mellett a lakossági dalok készítése és a humor is ugyanarra a rugóra jár, ha az ember sokakat meg akar szólítani vele. Az amerikai EMMIS tulajdonában állt Sláger Rádióban, az ír Communicorp által tulajdonolt Juventus Rádióban vagy éppen az olasz Gruppo Editoriale L’Espresso indította Radio DEEJAY-nél is dolgoztam. Harmincas éveimre a rádiózás teljes spektrumát teljesítettem: A hétvégi csereembertől a zenei igazgatón át a tulajdonosig. Külföldön is műveltem a rádiózást, ahogyan a stand upot is, valamint írtam szöveget magyar és külföldi humoristáknak is és dolgoztam be szórakoztató tévéműsorokba íróként.
A tanácsadás terén is hasonló utat jártam be. Ügynökségemet, mely a business intelligence révén világítja meg a döntéshozók előtt álló útvesztőket, úgy csináltam meg, mint egy modern korabeli királyi tanácsadó testületet. Itt a régi szellemiség és a mai technológia találkozik, hogy a leghatékonyabb módon szolgálja azokat, akik a világ változásait igyekeznek kezelni. Ügynökségünk munkája olyan, mint egy gondosan szőtt gobelin, mely minden apró szálat összefonva mutatja meg a nagy képet. Konkrétan elmagyarázzuk, hogy mi veszi körül azt, akinek dolgozunk és nem csak azt mondjuk meg, hogy mit kell tennie, hanem ennek egy részét mi magunk meg is tesszük. Mindezt titkosan, így túl sokat erről mesélni nem tudok.
És hogy a világ eseményei még szélesebb közönség számára is érthetőek és elérhetőek legyenek, létrehoztam a NYÚZ és a NEM FAKE NEWS műsoraimat a YouTube-on. Ezekben a műsorokban a globális történéseket elemzem, szellemesen, humorral enyhítve, hogy a geopolitikai események ne csak az ilyen vagy olyan beállítottságú “újságírók” és elemzők, hanem mindenki számára elérhetőek és érthetőek legyenek, magyarul. Mert a külföldön történt dolgokat nem feltétlenül angol nyelvről kell lefordítani magyarra.
Ez a digitális korabeli mesélés nemes feladat: A tudást nem csak őrizni, hanem megosztani is kell. Hogy mindenki számára elérhető legyen, mint az évszázadok során felhalmozott könyvtári kincsek, amikor a tudás még valóban hatalom volt. Ma is az, ahogyan a műveltség és a lexikális tudás is az, csupán kevesen tudják, hogy szükségük lenne rá ahhoz, hogy összefüggéseiben érthessék, mi történik körülöttük.